Télikert és lakáskultúra
Amikor télikertről beszélünk, belvárosi paloták vagy nagy kastélyok üvegkupolás eleganciája jut az eszünkbe, esetleg beépített, üvegkazettás verandák. Mi ennek az oka, hogyan terjedtek el a télikertek és mi volt a szerepük? Nézzük!
Mi az a télikert?
A télikertet, legalábbis az eredeti funkcióját tekintve nem szabad összekeverni az üvegházzal. Habár voltak kertészeti céljai a télikertnek, fő funkciója inkább a reprezentativitás volt. Ugyanis ebben az időszakban az épületek külső megjelenése, valamint a berendezése is a társadalmi státusz bemutatását szolgálta. Emellett pedig a társadalmi érintkezés kedvelt helye volt, ahol kikapcsolódni, társalogni lehetett. Tehát az otthon része volt, lakóhelyiségként, nem pedig kertként tekintettek rá. Kényelmes bútorokat helyeztek el benne, és az itt tartott növények funkciója a díszítés volt. A gyarmatosítások hatására lett egyre nagyobb divat az egzotikus növény. Minden polgári lakásban helyet kapott egy aranypálma vagy egy páfrány, és a szecesszió növényi ornamentikái is gyakran ábrázoltak trópusi növényeket. A középpolgárságnál vagyonosabb réteg pedig nem elégedett meg a szalon dísznövényeivel, a főnemesség és a nagypolgárság inkább a nyugaton oly divatos télikertet választotta.
A télikertek a 19. század során terjedtek el, de főleg a dualizmus időszakában lettek divatosak, a század második felében. Nagy üvegfelület, üvegtető, és természetes fény jellemezte ezeket a helyiségeket. A növények általában dézsákban, cserepekben voltak, ez is mutatja a télikertek szalonszerű funkcióját, hiszen nem klasszikus értelemben vett kertek voltak, ahol a növénytermesztés kapta a főszerepet.
A télikert elterjedése Magyarországon
Az első télikertek a 18. század végén jelentek meg. A 19. század közepétől lett egyre népszerűbb ez a helyiség. Fontos, hogy a természetes fény központi szerepet kapott a télikertek létesítésekor, ezért a nagy üvegfelületeket műszakilag is biztosítani kellett. A megoldást az öntöttvas alapú szerkezetek jelentették. A legtöbb télikertet így készítették.
A vagyonosabb főúri kastélyokban a dualizmus korában sorra jelentek meg a télikertek, arra is volt példa, hogy utólag alakították ki, a vártnál szokatlanabb helyen és megoldással. Sokszor kalitka formájú megjelenése volt ezeknek a látványos belső kerteknek, melyeket földigérő ablakok jellemeztek. A bútorok általában középen helyezkedtek el, és a növények körbevették az ott tartózkodókat. A télikertben kisebb összejöveteleket tartottak, esetleg a magányos pihenés helyszínéül szolgáltak.
A már említett reprezentatív funkciót mutatja, hogy általában a szalon vagy az ebédlő közvetlen közelében, azokból nyílva helyezték el őket, de a télikerten keresztül lehetett kijutni a parkba is. A főúri építészetben ezek a helyiségek, de a látványos lépcsőház, a biliárdszoba, a könyvtár, a kis-és nagyszalon mind-mind olyan helyiségek voltak, amelyeken keresztül hangsúlyozni lehetett a család presztízsét.
Főúri kastélyok, városi villák
Főleg a vidéki kastélyokban volt jellemző a télikert elhelyezése. Ilyen például a turai Schossberger kastély, melynek félkör alakú télikertje volt. A városi építészetben is helyett kapott ez a helyiség, azonban sokkal ritkábban volt lehetőség a kialakításra. A telek fekvése is fontos volt, illetve hogy a környező épületek ne árnyékolják be a télikertet.
A gazdag belvárosi palotáknak ugyanúgy voltak fontos, reprezentatív terei, mint a historizáló stílusú, romantikus vidéki kastélyoknak. Itt általában a hall, a lépcsőház, és az utcára néző szobák voltak hangsúlyosak. Itt is szalonok, dohányzószobák és biliárdszobák, ebédlők mutatták a család gazdagságát. Egy-egy fényűző belvárosi palotában télikertet is lehetett találni.
A modernizálódó társadalomban a pozíciómegőrzést is szolgálták a hatalom és a vagyon szimbólumai, a nagy bálok és például az egzotikus télikertek is.
Télikert és társasélet
Nem csak magánházak esetében volt jellemző a télikert. Közösségi terek, éttermek esetében is egyre népszerűbb lett ez az építészeti megoldás.
A korszak sajtója tele volt télikerttel rendelkező éttermek és hotelek hirdetéseivel. Ezekben a helyiségekben gyakran tartottak koncerteket, bálokat. Például a Felvidéki újság egyik 1898-as számában ez olvasható:
“A fővárosba utazó t. olvasóink figyelmét felhívjuk Kövesi Nándor előkelő nagy éttermére (VII. Erzsébet körút 27.), a hol kiváló ételek és italok, pompás kiszolgálás biztosítják a vendégek teljes megelégedését, ezenkívül nagy katonazenekar játszik esténként szabad bemenet mellett. Kövesi most egy gyönyörű szép télikertet is létesít, mely Budapest egyik látványosságát fogja képezni.”
A híres Duna Palota, azaz Budapesti Lipótvárosi Kaszinó épülete is rendelkezett eredetileg télikerttel. Az Építő Ipar egyik 1894-es száma így ír a sok figyelmet kapott épület pályaterveiről:
“A kaszinóhelyiségek angol és amerikai mintára úgy vannak elrendezve, hogy a folyosószerű, de egyszersmind ruhatárul is szolgáló előcsarnokból, valamennyi helyiség elérhető. Ez előcsarnok hibája az, hogy másodrendű világítási! S így homályos, és hogy éppen legsötétebb része választja el az olvasótermet a játszóhelyiségektöl. Igen szép a loggiákkal és télikerttel tervezett szalon elrendezése.”
A dualizmus korában a Gellérthegyre is terveztek egy télikertet, mely persze monumentális építmény lett volna. Emellett közösségi tér Budapest lakói számára. Maga a terv is nagyon jól szemlélteti az átalakuló társadalmat, és az ezzel kapcsolatos folyamatokat, melyek a városrendezést is érintik. A gellérthegyi pálmaház terveiről szakmai vitákat is olvashatunk a korabeli sajtóban. Például a Kertészeti lapok hasábjain így érveltek:
“Tisztelt uraim! képzelhető-e egy szebb foglalvány, egy megkapóbb háttér egy Concert vagy bálterem számára, mint ilyen télikert csendes helyeivel, egy sziklabarlang árnyékával, melynek szakadékos kőzetén a vízesés locsog, a virágkarzatok illattal megtöltik a levegőt, melyen át a közeli bálterem zenehangjai áthallatszanak ?
Én azt hiszem Budapest közönsége nem érzéketlen a szép iránt és hiszem, hogy Budapest közönsége hálás is lesz, ha e nagy mű készen itt fog állani.
Mig a téli, őszi és tavaszi hónapokban a kristálypalota és a virágkarzatok fogják képezni a vonzóerőt : addig nyáron át a park zeneterrászai, a játszóterek és egyéb változatosságok fogják a közönséget mulattatni.”
A télikert-láz tehát végigsöpört Magyarországon, illetve egész Európán. A korszak ipari fejlődése tette lehetővé az olyan építészeti újdonságokat, mint az öntöttvasból készült szerkezettel rendelkező télikertek.
Napjaink télikertjei
A 19. század második fele építészetileg virágzó időszak volt, mely egészen az első világháborúig tartott. A látványos télikertek ékes bizonyítékai ennek a fantáziadús korszaknak. A két világháború közötti évek időtlenségében sok üvegkazettás, beépített veranda készült, ugyanis a középréteg is igyekezett átvenni a mágnások szokásait, a maguk módján és a maguk lehetőségeihez mérten.
Napjainkban már teljesen más funkciót tölt be az otthon, így a kert és a terasz is. Az idők során a családi intimitás, a magánélet helyszíne lett. Minden helyiség kialakítása és berendezése során a kényelem és a saját szokásaink elsődleges szempontnak számítanak. Természetesen a megjelenés fontossága, az esztétikum nem sorolódott hátra. Ennek köszönhetően modern és izgalmas építészeti megoldások szolgálnak ki minket. A modern télikertek méltó helyei napjaink otthonainak.
Sokan választanak klasszikus, üvegablakos megoldást a terasz beépítésére és a télikert kialakítására. De a lamellás pergolával fedett teraszok is divatoznak, ennek oka a praktikusságuk és modern megjelenésük. A télikertek komfortos használatának a megfelelő árnyékolás is feltétele, hiszen fontos, hogy minél jobban ki lehessen használni télen-nyáron ezt a teret. A modern ember a funkciót, a kényelmet és a designt keresi otthona berendezése során.
Források
https://egy.hu/zonantul/bucsuzunk-az-ikonikus-kaszinotol-avagy-a-duna-palota-elso-130-eve-109674
http://doktori.btk.elte.hu/hist/ohidy/dissz_ohidy.pdf
Épitő Ipar, 1894 (18. évfolyam, 1/887-52/938. szám)1894-05-02 / 18. (904.) szám
Kertészeti lapok 18981898. Április / 4. szám
Néhány Predex Referencia
Tetőterasz – Budapest XIV.
Referenciáink: NapellenzőkTetőterasz – Budapest XIV. Egy tetőterasz tökéletes kiegészítője a Markilux 970-es napellenző. Felső kategóriás napellenző, melynek egyedi megjelenését 3 stílusvilág biztosítja. Rendelhető kézi hajtással vagy motoros működtetéssel. Ez a...
Penthouse – Budapest XIV.
Referenciáink: TeraszárnyékolókPenthouse – Budapest XIV. Penthouse lakás tetőteraszára építettünk be egy Renson Camargue terasz árnyékolót. 2,5x3 méter árnyékolás alatt élvezheti tulajdonosa Budapest csodálatos panorámáját. Oldalt Fixscreen árnyékolóval egészítettük...
Családi ház – Budapest IV.
Referenciáink: teraszárnyékolókCsaládi ház - Budapest IV. Élvezze a madárcsicsergős, napos reggeleket családjával a ház teraszán. Ha pedig árnyékra lesz szüksége a Renson Camargue teraszárnyékoló segítségével bármikor árnyékot varázsolhat a teraszára. Dolgozzon...
Tetőterasz – Budapest II.
Referenciáink: teraszárnyékolók Tetőterasz - Budapest II. Egy csodálatos lakás tetőteraszát árénykoltuk a Renson Camargue teraszárnyékolóval. Kivitelezés időpontja: 2020 március Helyszín: Budapest II. kerület Kategória: Teraszárnyékolók Árajánlatkérés Kérjen...
Tetőterasz – Budapest II.
Referenciáink: Teraszárnyékolók Családi ház - Budapest Budapesten egy második kerületi lakás tetőteraszán Renson Camargue három mezős szerkezettel építettünk terasz árnyékolót. A terasz árnyékoló prémium hősugárzóval biztosít jó időt az árnyékoló alatt a hideg...
Családi ház – Budapest XIV.
Referenciáink: NyílászárókCsaládi ház - Budapest A szokás szerinti kiváló minőségben 2020-ban egy családi ház nyílászáróit és árnyékolását készítettük el. Prémium minőségű Hevestherm Deluxe-A85 műanyag ablakot építettünk be antracit színben. A letisztult formák, és a...